A Tudással Való Mozgás Szabadsága

Egyre növekszik azoknak az embereknek a száma a világban, akik érzik, hogy nagy változás közeledik, és még ennél is több, hogy elkezdtek a Tudástól érkező üzenetekre reagálni, a bennük lévő mélyebb értelem bizonyos dolgok megtételére szólítja őket, hogy bizonyos igazításokat vagy változtatásokat és bizonyos cselekvési formákat tegyenek az életükben.

Mégis ezek közül az emberek közül nagyon sokan nem képesek reagálni. Érzik az üzenet figyelmeztetését vagy talán látják a jeleket, de nem cselekednek. Felismerik ennek a szükségét. Felismerik a lehetséges veszélyt. De még nem reagáltak. Nem tettek semmi lépést ezt illetően.

Ez két problémát képvisel. Az első, hogy a Tudás még nem elég erős az egyénben, hogy megmozgassa őket. Tulajdonképpen a Tudás elég erős, de nekik még nem elég erős a hozzá fűződő kapcsolatuk, hogy érezzék a sürgősséget és az önmagukban lévő mozgást. Olyan ez mint egy távoli hang vagy egy elhaladó kép vagy egy múló érzés, mintha a Tudás kommunikálna velük, de a távolból, egy nagy vastag falon keresztül. A Tudás erőteljes bennük, de ők még nem képesek reagálni rá.

Tehát ez a felelésre való képtelenség, vagy úgy is mondhatnánk, hogy felelőtlenség, alapvető probléma. Ezért a Lépések a Tudáshoz tanulmányozásában van egy folyamat, ami kiépíti a hidat a gondolkodó elmétől – az intelektustól – ami a társadalmi kondicionálás és a múlt tapasztalatai által lett kialakítva, a Tudás mélyebb elméjéig, amit Isten teremtett, ami a társadalmi kondicionáláson túl található, amit semmilyen világi vagy másvilági erő nem tud manipulálni vagy megváltoztatni.

Ennek a hídnak a kiépítése nagyon fontos, mert sokan fogják látni a jeleket, érezni magukban a jeleket, látni a világban a jeleket, de nem fognak reagálni. Lehet, hogy azt mondják megrázva a fejüket, hogy „ Ó, hát ez aggasztó”.  Lehet, hogy elmondják a barátaiknak, hogy „Ó, ma volt egy aggasztó gondolatom” vagy  „Látom, hogy valami történik a világban és ez lehet, hogy nagyon nehéz lesz.” Válaszolnak, de nem a cselekvés szintjén. Ezek a jelek aggodalmat ébresztenek. Gyanakvást ébresztenek. Figyelmezteteik az egyént, de az egyén még nem tud igazán  reagálni.

Tehát miközben ezek a jelek felismertek, az ember csak továbbra is azt csinálja, amit mindig is csinál, folytatja a mindennapi életét, mintha mi sem történt volna. Igen, van egy növekvő aggodalom. Igen, érzik a nagy változás és nehézség közelettét. Igen, lehet, hogy tudatában vannak azoknak a bizonyos területeknek, ahol a nehézségek már felmerültek. De nem olyan módon reagálnak, ami megmozgatná az életüket.

A jelek nem csak tanulság céljából vannak adva neked, csak szórakoztatásból,  vagy csak, hogy riadalat vagy aggodalmat keltsenek. Oktatásból kapod őket és sok esetben bizonyos fajta cselekedetek megtételére mozgósítanak. De ezeket az üzeneteket érezned kell. Nem lehetnek távoli kis képek, múló érzések vagy futó gondolatok. Sokkal erőteljesebben kell kapcsolatba lépned velük ahhoz, hogy megkapjad a tartalmukban lévő utasításokat.

A világ meg fogja mondani neked, hogy mi érkezik, ha tudod hogyan kell olvasni és megkülönböztetni a jeleit és az üzeneteit. Ezt anélkül teszed, hogy a saját gondolataidat vagy fantáziáidat vagy félelmeidet kivetítenéd. Csak figyelsz és hallgatsz és apró részenként a kép összeáll. De ahhoz, hogy meglegyen ez a tisztasága az elmédnek, következtetések nélkül kell figyelned, anélkül, hogy a dolgokat megpróbálnád összekötni, anélkül, hogy megpróbálnád a dolgokat egyszerűvé vagy érthetővé tenni. Ehelyett, mintha egy puzzlet raknál ki, hagyod, hogy a darabok kialakuljanak és illeszkedjenek egymáshoz.

Ezt nevezik látásnak. A legtöbb ember nem lát, mert nem ezzel a hangsúllyal néznek. Türelmetlenek, következtetéseket akarnak. Megoldást akarnak. Választ akarnak. Most akarják megérteni. Most akarják, hogy a kép egyértelmű legyen – nyilvánvaló és érthető. Nem várnak türelmesen és figyelnek, hogy a jelek mit mondanak hagyva, hogy a kép világossá váljon a beavatkozásuk nélkül. Ezt nevezik látásnak.

Ez ugyanígy van a hallással. Hallasz bizonyos dolgokat, de ahelyett, hogy levonnád a következtetéseket vagy ezek a dolgok megerősítenék a jelenlegi feltevéseidet és hiteidet, egyszerűen hagyod, hogy ezek az elmédben tartózkodjanak – kiépüljenek. Hagyd, hogy ezek tanítsanak ahelyett, hogy a saját ötleteid és álláspontjaid megerősítésére használnád őket.

Mindez természetesen alázatot követel és a hajlandóságot és elkötelezettséget, hogy félre tegyük a feltételezéseket, az előítéleteket, az előre kialakított ötleteket és így tovább. Az igazi látáshoz és halláshoz ennek a hozzáállásnak meg kell lennie. De öszintén kell nézned és komolyan kell hallgatnod. El kell kötelezned magad a látásnak és a hallásnak. Ez nem egy hétköznapi törekvés, amit csak néha teszel. Ez nem olyasvalami, amit időszakonként teszel csak, hogy vess egy pillanást vagy tégy egy kis hallgatást. Ez az, amit az állatok tesznek. Ők mindig figyelnek és hallgatnak a veszélyre és fel vannak szerelve a reagálásra vagy különben nem élnék túl.

Most egyre növekszik a veszély az egész emberiség számára és a természet felszerelt a reagálásra és a túlélés érdekében reagálni kell. Mégis az emberek nem néznek és nem hallgatnak. Csinálják a dolgaikat, anélkül hogy a látóhatáron túlra pillantanának, anélkül hogy hallgatnának a világ jeleire. És ha hallanak is valamit azt elvetik vagy megbeszélik a barátaikkal vagy bizonyos viselkedési minták megerősítésére használják vagy más felett való ítélkezésre és az üzenet így el fog veszni bennük. Nem lesznek képesek átvenni a tanítást, ami azt jelezné, hogy valamit tenniük kell.

Ha az emberek látnak és hallanak, de nem cselekednek, akkor nem igazán láttak. Akkor nem igazán hallottak. Még nem ment át az értelmen, hogy a belsőjük mélységéig hatoljon. Nem igazán reagálnak és így nem igazán képesek a felelősségre.

A változás Nagy Hullámainak a felkészüléséhez, sok lépést meg kell tenni. Néhány ezek közül nem fog logikusnak tűnni abban a pillanatban. Nem leszel képes ezeket megindokolni vagy megmagyarázni másoknak. De ettől függetlenül meg kell tenned, mert a benned lévő Tudás, a benned lévő mélyebb intelligencia arra ösztönöz. Erre tudsz reagálni, ha Tudással való kapcsolatod erősebbé válik. Ez most már nem csak egy kis hang, vagy egy röpke kép vagy a felismerés pillanata. Ez most olyasvalami, ami kialakulóban van benned, mint egy mélyebb meggyőződés, mint egy megingathatatlan aggodalom vagy szükség. Nem tudod tovább figyelmen kívül hagyni, letagadni vagy olyan könnyen félre tolni, mert most már a figyelmedért verseng.

Először, meg kell tanulnod lecsendesedetté és megfigyelővé válnod – ítélkezés nélkül nézni, anélkül nézni, hogy következtetéseket tennél, keresni a jeleket. Nem mindenhol vannak jelek, de ahhoz elég bőségesen akadnak, ha figyelmes vagy és átadod magad a megfigyelésnek, mialatt keresztülhaladsz a napon, hogy elkezdesz olyan dolgokat meglátni, melyek kitűnnek az összes többi közül. Ki fognak emelkedni. Nagyobb hatással lesznek rád, mint csak a szokásos elragadó dolgok vagy felháborító dolgok, amelyekről hallasz vagy olvasol. Mélyebb szinten fognak megérinteni. Légy figyelmes. Írd le ezeket. Tartsd nyilván őket, dátummal, időpontal és hellyel ellátva és így el tudod kezdeni a puzzel darabjait összeállítani.

Többet kéne nézned és kevesebbet gondolkoznod, többet hallgatni és kevesebbet beszélni, bírálat vagy ítélkezés nélkül megfigyelni másokat, félretenni az ítélkező vagy kiértékelő szokásaidat, hogy meg tudj hallgatni másokat. Ne feledd, a madarak a levegőben és az állatok a mezőn mindig hallgatnak és figyelnek. Nekik muszály figyelni.

Az emberiséknek, amely oly sokáig vett részt a nagy élvezeteiben, a nagy konfliktusaiban, a nagy rögeszméiben és szenvedélyeiben, most anélkül kell hallgatnia és figyelnie és néznie, hogy megpróbálná magát tévesen megerősítenni és anélkül, hogy félelmet és sötétséget vetítene mindenre. Most itt az idő a hallgatásra és a figyelésre. Furcsa, hogy az a lény, aki a legintelligensebb a világban, az emberi lény, a legkevésbé intelligens módon cselekszik és tevékenykedik.

Ezért Istennek egy nagy figyelmeztetést kell adnia. És a figyelmeztetést együttérzéssel kell adni, de tisztasággal és erővel, mert az emberek hozzászoktak, hogy nem látnak és nem hallanak és nem figyelnek oda. Nem tudják, hogyan kell felismerni a világ jeleit vagy a bennük lévő Tudás jeleit. És nincsenek elég közel a bennük lévő Tudáshoz, hogy érezzék a bennük lévő Tudás mozgatását – a Tudás valaminek a megtételére mozgatja őket, hogy bizonyos lépéseket megtegyenek  vagy valamilyen meghatározott módon megváltoztassák a tevékenységüket.

Az emberek azt hiszik, hogy a nehézségek felkészüléséhez csak kívülről kell megerősítened magad. Felraktározod a házad élelemmel vagy csak egy erőteljesebb védekező poziciót veszel fel. Vagy szélsőséges esetekben, úgy viselkedsz mintha háború szélén állnál és valami távoli helyre vonulsz messze vidékre, felfegyverkezed magad és mindenre félelemmel tekintesz.

De ez bolondság, mivel a belső felkészülés sokkal fontosabb mint a külső felkészülés. Mert még nem tudod még, hogy mire is készülsz. Nem tudod megmondani, hogyan fognak a dolgok alakulni. És mivel végső soron azért vagy itt, hogy az emberiséget szolgáld és nem pedig, hogy elfuss az emberiség elöl, az életed igazságával valójában nincs kapcsolatod, ha egyszerűen a saját magad biztonságát próbálod kiépíteni. És bármilyen biztonság, amit saját magad számára építesz továbbra is bizonytalan lesz a változások Nagy Hullámaival szemben.

Nem tudsz elfutni és bebújni egy barlangba. Szükséged lesz mások segítségére. Meg kell majd osztani a tehetségeket és a szakértelmet. Szükséged lesz mások képességeire és készségeire. Értékes kapcsolatokra lesz szükséged, különben nem fogod túlélni. Egy távoli helyre menekülni rendkívüli ostobaság és rendkívül veszélyes.

Ezért van az, hogy a belső felkészülés elengedhetetlen. Hanem tudod, hogyan kell a világ jeleit olvasni, akkor nem fogod tudni, mit kell tenni a változó körülmények között. Félelemből vagy aggresszióból fogsz cselekedni, olyan dolgokban fogsz bízni, amiben nem kéne bíznod, vagy átadod magad másoknak, akik csak még nagyobb veszélybe sodornak, vagy átadod magad egy politikai meggyőződésnek, ami magában is veszély. Ha nem látsz és nem tudsz, nem fogod tudni, mit kell tenni és másokat fogsz követni, akik azt vallják, hogy ők tudják, de akik a legtöbb esetben nagyobb veszélybe fognak sodorni.

Isten megadta neked a választ. De neked kell megtudni a választ, együtt élni a válasszal és alkalmazni a választ, anélkül, hogy megváltoztatnád, hogy letagadnád, hogy megpróbálnád más dolgokkal egyesíteni. Együtt kell vele élned alázattal és türelemmel, de ugyanakkor elkötelezettséggel és kitartással is.

Ha csak kívülről erősíted meg magad és ez minden amit teszel, majd jönnek mások, akik elveszik azt amid van. Ha csupán élelmet és más szükséges dolgokat  halmozol fel, és ez minden amit teszel, akkor majd jönnek mások, akik elveszik azt amid van. Látod, nincs hová futni és elbújni. És amikor végre rájössz erre, akkor felismered, hogy nem tudod a választ, és talán akkor csak akkor a Tudáshoz fogsz fordulni. Imádkozni fogsz Istenhez útmutatásért. Imádkozni fogsz Istenhez támogatásért. Imádkozni fogsz Istenhez szabadulásért. És talán nyitott lesz az elméd és rájössz, hogy valódi belső bizonyosság nélkül, a bizonyosság amit a Tudás tud nyújtani, nincsenek előnyeid. Nincs biztonságod. Nincs egyértelműség és nincs biztos irány.

A látás, a tudás képessége és a Tudás mozgásának érzése – a benned lévő Tudástól  és a világ jeleiből megkapni az utasításokat, amelyek majd a cselekedetek megtételére vagy a cselekedeteid, a viselkedésed, a céljaid és szándékaid felülvizsgálatára ösztönöznek – ez egy tényleges fordulópont.

Ma már egyre növekszik azoknak az embereknek a száma – elég sok ember – akik azon aggodnak, hogy mi fog ezután történni. Öszintén aggodnak, de nem mozdulnak. Nem mozognak a Tudással. Nem készülnek a változások Nagy Hullámaira. Csak aggódnak. Mi fog kelleni ahhoz, hogy az igazi cselekvés pontjára eljussanak, hogy módosítsák az életük menetét, hogy megváltoztassák a szándékaikat? Mi fog kelleni ehhez?

Ha fogadni tudják a Tudástól érkező utasításokat és ezen a szinten tudnak reagálni, akkor képesek lesznek előre felkészülni a változások Nagy Hullámaira. Lesz idejük a felkészülésre és megtenni a néha nehéz változásokat és igazításokat, amelyek szükségesek lesznek, hogy új pozicióba kerüljenek – hogy erősebb pozicióba kerüljenek, hogy elkerüljék a bajt, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak és ezzel növeljék annak a lehetőségét, hogy esetleg mások szolgálatára legyenek.

De ha addig várnak, amig a változás szüksége eluralkodik, akkor már túl késő lesz. Akkor mindenki pánikba fog esni. Mint egy csorda vadállat a földeken, pánikba fognak esni. Futni fognak minden irányban. Bizonyosság és ok nélkül fognak cselekedni. A kétségbeejtően fognak cselekedni.

Ha addig vársz, amig a bizonyíték nyomasztó, akkor már túl késő lesz, hogy bármilyen bölcs előkészületet megtegyél. Akkor egy fenttarthatatlan pozicióba kerülsz. Akkor különösen tehetetlen és kiszolgáltattot helyzetben leszel. Akkor nagyon kevés lesz a választási lehetőség. Nem lesz élelmiszer az üzletek polcain. A bankok zárva lesznek. Az emberek pánikba fognak esni. Nem kell túl sok ennek a pánicnak a  létrehozásához.

Te nem szeretnél egy ilyen helyzetbe kerülni. Cselekedned kell, mielött mások cselekednek. Fel kell készülnöd mielött mások felkészülnek. A benned lévő Tudás erejérel kell támaszkodnod és a világból érkező jelekre és nem más emberek  egyetértésére. Mert amikor már mindenki egyetért, hogy a változások Nagy Hullámai elérték őket, akkor már túl késő lesz a felkészülésre. Benned meg kell, hogy legyen ez az erő és ez a becsületesség.

Ahogy ez már korábban említettük, két probléma van, hogy a Tudás mozgására képesek legyünk reagálni. Az első, a reagálásra való képtelenség, mert a Tudásod tudatossága és a Tudáshoz való kapcsolatod még nem elég erős, hogy érezd az életedben lévő mozgását, hogy átvedd az üzeneteit és arra cselekedj.

A második probléma a másokhoz kötő elkötelezetségek és felvállalások.Ide sokféle helyzet beletartozik. Mindegyik egy kicsit más mint a többi. De ez sok ember számára felvet egy nagy problémát, akinek van egy olyan családtagja, aki bajban van, nehéz helyzetben, és úgy érzik el vannak kötelezve és fellelősek, hogy ellásák ezt az embert.  Tehát ezt, hogy kellene ebben az esetben eljárni? Milyen iránymutatások vannak ezen a területen? Mit kellene tenni? Minden helyzet egy kicsit egyedi, ebből következően az irányvonalak nagyon álltalánosak és széles spektrumuak, de van néhány dolog, amit az elején tudnod kell.

A legnagyobb felelőséged a Tudással van, mivel ez a felelőséged Isten felé. Ez a felelés képessége, hogy követni tud a lelkiismereted – hogy a lelkiismeretedet kövesd a tudatod, a hiteid, a másokkal való megalkuvásaid helyett, az öröm vágya és a fájdalom félelme helyett, a gazdagság megszerzése és a szegénység félelme helyett- mindenek felett.

Ahhoz, hogy ez most egy funkcionális valóság legyen számodra, sok helyzetben kell alkalmazni és ezért van szükséged a felkészüléshez az időre. Nem akarsz a parton állni, amikor jönnek a Nagy Hullámok.

És akkor ott van a probléma  a függőségi kapcsolatokkal. Ez nagyon sok féle helyzetet képvisel, de az első iránymutatásodn túl, hogy az első felelőséged a Tudással van, vannak más esetek és körülmények is. A te felelősséged, hogy nagykorúságig neveld a gyerekeidet. Nem hagyhatod el őket. Velük kell maradnod. Csak olyan szélsőséges esetekben, ha kifejezetten önpusztítóak és kezelhetetlenek kell elhagynod őket. De ez csak a fejlődésük késöbbi szakaszaiban lenne, és a szabály alól való igazi kivétel lenne.

Ha a szüleid nem tudják ellátni magukat, akkor bizonyos helyzetekben, neked kell számukra biztosítani, és ez egy felelősség lenne. Ez természetesen sok ember számára igaz. Ne hidd azt, hogy a jövőben a kormány illetve az ellátási rendszerek biztosítani fognak az idősek számára és, hogy neked semmilyen felelőséged nem lesz itt. Sokaknak kell ezzel szembenézniük és az része lesz a felkészülésüknek.

Aztán vannak olyan helyzetek, amikor tényleg szolgálni kell a másikat. Azért vagy ott, hogy szolgáld őket. És el kell látnod őket. Általában ez olyan embereket jelent, akik súlyosan fogyatékosak és úgy fogod érezni, hogy elkötelezetséggel vagy feléjük. És bár renkívül nehéz lesz és időnként rendkívül megpróbáltató, de tudni fogod, hogy melletük kell maradnod. Egyértelmű lesz.

Mégis sok más esetben, más a helyzet. Ha olyasvalakivel vagy kapcsolatban, aki nem készül fel a változások Nagy Hullámaira vagy, aki lealacsonyít az erre való felkészülésedben, lehet, hogy őket is el kell hagynod és gyorsan kell elhagynod őket, mert az utadban állnak. Visszatartanak. Alláássák a fejlődésedet. Lealacsonyítanak téged és a Tudással való kapcsolatodat. Itt el kell vágnod a köldökzsinort, el kell hagynod embereket – nem ellenségesen, de azzal a bizonyossággal, hogy nem tudtok tovább előre haladni.

Ha házasági viszonyban élsz vagy van egy komoly kapcsolatod valakivel, aki mentálisan zavart vagy bármilyen módon diszfunkcionális, azt hogy  velük maradsz-e vagy sem a Tudástól fog függeni. De fel kell készülnöd elhagyni őket, ha ez szükségessé válik – hogy megvédd magad, hogy megvédjed a gyerekeidet, vagy hogy ellásd az idősödő szüleidet, amit a felelősség megkíván töled. Nem helyénvaló, hogy olyanok akik nem tudnak előrelépni az életben, lehúzzanak.

Sok ember számára ez jelenti az első nagy átlépendő küszöböt, mert ez egy óriási akadály és ez már eleve visszatartja  az életüket és lehetséges, hogy ez már hosszú ideje fennáll, így a Tudás tanulójává vállásuk kezdetén azonnal belefutnak ebbe a problémába. „ Itt van ez az ember az életemben, akihez hozzá vagyok kötve, de nem vagyunk egyesültek. Nem vagyunk együtt. És kialakítottunk egymással egy olyan függőségi viszonyt, ami egészségtelen.”

A legtöbb esetben ki kell törnöd ezekből a helyzetekből. Csak  akkor kell kivételt tenned,ha a Tudás, a benned lévő mélyebb igazság kivételt tesz. Nem tudsz előrelépni, ha mások által vissza vagy fogva. Nem tudsz feljutni a hegyre, ha mások számára visszamaradsz – számukra ezt lehetővé tenni, támogatni őket, megpróblod meggyőzni őket, rávenni őket, tanítani vagy megváltoztatni őket. El kell vágnod a köteléket. Az élet ezt igényli. A Tudás ezt igényli. Tudod, hogy ez igaz. És ez nagyobb erőt fog adni neked, ez fogja kiépíteni a tisztességedet és ezeknek a cselekedeteknek a megtételével, még ha ezek nagyon nehezek is, visszatér hozzád az önbizalom.

Ha mások elbukni szánnak és e mellett elkötelezettek, akkor hagynod kell őket elbukni. Nem tudod őket visszatartani. Engedned kell, hogy kövessék a saját útjukat az életben. Nem tartozol felelősséggel értük. Csak az jelent kivételt ez alól, ha ezek a gyermekeid vagy az idős szüleid. De még ebben az esetben is, néha extrém helyzetekben kivételt kell kell tenni.

Ha a Tudás felé van az elsődleges felelősséged, akkor szabad vagy. De a szabadságot ki kell érdemelni. A szabadságot el kell nyerni. Felül kell kerekedned az elméd más hajlamain – mint bűntudat, elkötelezettség, mások ítélkezése, a jóváhagyás szüksége, a pénzügyi biztonság szüksége és a társadalmi elismertség szüksége. Ezeket most le kell küzdeni, mintha harcot vívnál egy ellenséges erővel. Magadban le kell győznöd ezeket. Nem tudsz mindent megkapni. Nem tudsz előrelépni, ha ott maradsz ahol vagy. Nem tudod mások jóváhagyását elnyerni és a benned lévő Tudást követni.

Lehet, hogy dicsőíted Istent. Lehet, hogy imádod Istent. Térdre borulhatsz. Térdre borulhatsz a templomban. De ha nem végzed el, amit Isten számodra adott, hogy elvégezz, akkor nem tiszteled Istent. Nem értékeled Istent. Nem teljesíted be azt, amiért Isten ide küldött, hogy megtegyél, ami a legtöbb esetben nagyon elltérő lesz az életedről kialakult elképzeléseidtől és a beteljesedés és a boldogságról való elképzeléseidtől.

El kell fogadnod, hogy nem tudod mi a nagyobb célod és hagyj fel a találgatásának minden kisérletével, hogy vajon mi lehet az. Sokkal jobb egy nyitott elmével előre haladni, mint nagy következtetéseken elmélkedni.

A Nagy Hullámokra való felkészülésben az igazi kérdés, hogy látod- e, hallod-e és érzede- e őket valamint, hogy meg tudod- e tenni azt a sok lépést, amit a felkészülés megkíván. Semmi más nem számít – a politikai nézőpontjaid, a szociális beállítottságod, a saját önértékelésed, az érdeklődési területeid, a hobbijaid, a barátaid, a társulásaid, az adottságaid, a szakismereteid. Ha nem látsz, nem tudsz és nem tudsz reagálni, ezek közül a dolgok közül egyik sem lesz most a segítségedre.

Nagy bizonytalanságok korszakába léptek. A dolgok fokozatosan változni fognak és néha előre nem kiszámítható módon. A Tudás most mozgásban van benned, de ahhoz hogy érezd mit kell tenned, reagálnod kell a Tudásra. Ez a könyv „Ajánlatok” sorozatával lát el. Ha ezeket követni tudod, messzire elvihetnek. Ezen túlmenően a Tudás tanulójává kell válnod, tanulnod a Tudás Útjáról és követned a saját magadban és másokban lévő Tudás erejét és jelenlétét.

Sőt, szabadnak kell lenned, hogy reagálni tudjál a Tudásra és együtt tudjál mozogni a Tudással. Semmilyen más elképzelés, hit, másokhoz való kötelezetség és semmi máshoz való elkötelezettség nem lenne szabad, hogy ennek az útjába álljon. Talán azt fogod hinni, hogy ez önzőség és egocentrikus és mások esetleg megvádolnak, hogy önző és egocentrikus vagy. De, ha a cselekedeteid őszinték, akkor igazán Istent szolgálod. Bevégzed azt az útirányt, amit Isten nyújt számodra és ezt oly módon teszed, hogy nem kötsz kompromisszumot azért, hogy mások igényeinek, elvárásainak illetve jóváhagyásának eleget tegyél. Itt nehéz lesz elnyerned a szabadságodat, hogy a Tudás mozgását követni tud. Ne gondold azt, hogy ez egyszerű lesz vagy különben alábecsülöd az ellenállást és túl fogod értékelni a sikerrel járásod ígéretét.

Isten megadta neked a Tudás erejét és jelenlétét. Kérhetsz csodákat Istentől. Kérheted Istent, hogy mentse meg a süllyedő hajódat. Mindenféle dologért imádkozhatsz. De, ha nem tudsz arra reagálni, amit Isten adott neked, akkor valójában az imádkozásaid és a könyörgéseid nem őszinték. Tudatlanságból, gőgből és ostobaságból születettek. Isten nem fog megbüntetni, de veszélyes helyzetekbe fogod magad sodorni és az egyre csökkenő számban lévő lehetőségeiddel fogod magad szemben találni.

Az Új Üzenet célja az, hogy tanáccsal lásson el, figyelmeztessen, felbátorítson és felkészítsen. Az amire ez felkészít téged nagyban különbözik attól amit ezelőtt tapasztaltál és sokkal nagyobb mértékben,  – olyan nagy mértékben, amit aligha tudsz elképzelni.

Ha azt gondolod, hogy ez csak egy fenyegetés, ha úgy gondolod, hogy ez csak sötétséget és balsorsot jósol, akkor nem ismered fel a szeretet ajándékát, ami ez valójában és még nem reagálsz vagy  még nem vagy felelőségteljes a benned lakozó Nagyobb Erő felé, amit Isten helyezett beléd – hogy vezessen, megáldjon és felkészítsen téged.

Most van itt a nézés, a tanulás, a hallgass és a követés ideje. Figyeld meg a világot. Hallgass a jeleire. Tudj meg többet, hogy mi az amit tanit és mit mond arról ami közeleg. Kezd el felkészíteni az életed, leegyszerűsíteni az életed, tehermentesíteni az életed. Ezt most mindenki meg tudja tenni. Egyszerűsítsd le az életed. Azt ami felesleges – a javaidat, az elkötelezetségeidet, a tulajdonaidat, még a kapcsolataidat is melyek nem létfontosságuak – csak energiát vesznek el tőled, meglopják a fogékonyságodat, megzavarják a figyelmedet, kitöltik az idődet, elvonják a figyelmedet a világról és a körülményeidről. Nem fogod meglátni a figyelmeztető jeleket mielőtt a nehéz és veszélyes dolgok bekövetkeznének, ha az elméd minden más dolognak a megszállottja.

Tehát a kezdetekben ott kell lennie a leegyszerűsítésnek és a letisztulásnak. Minden olyan dologgal, személlyel vagy hellyel való kapcsolatod, amely nem létfontosságú vagy ez ellen munkálkodik, megfoszt a látásodtól, az energiádtól, a célodtól és annak jelentésétől. Kezheted a tulajdonaiddal, és utána megvizsgálhatod a kapcsolataidat, a tevékenységeidet és az elkötelezettségeidet. Szabadítsd fel az idődet. Szabadítsd fel az energiádat, hogy fel tudj készülni a változások Nagy Hullámaira, mivel ezek óriási összpontosítást és bátorságot fognak  tőled megkövetelni.

Nagyon sok ember olyan helyen él, ahol nem szabadna és olyan dolgokban vesz rész, amiben nem kéne. A gazdagok értelmetlen törekvésekkel és vagyonszerzéssel vesztegetik az idejüket és az életüket – elpazarolják a nagy erőforrásaikat, melyek szolgálatot tehetnének a világnak és mások számára, átadják magukat a függőségeiknek, az élvezeteiknek, az örömeiknek, az életük értelmével és összpontosításával fizetve. Sok szempontból ők még szánalmasabbak, mint a szegény emberek, mivel ők az igazi  pazarlását és szemtelenségét mutatják annak, amit az emberiség magának alkotott a világ rombolásával, az erőforrások elpusztításával és a természeti örökségének a kimerítésével.

Hozzá kell fognod a Mély Kiértékeléshez és ez a kiértékelés az életed minden területére ki fog terjedni.

Share your experience

Your email address will not be published. Required fields are marked *