A Lélek

Ahogy ez Isten Üzenethozójának, Marshall Vian Summers-nek ki lett nyilatkoztatva 2009 November 2-án, Boulder, Colorado

A lélek bármilyen megfontolása muszáj, hogy csak viszonylagos legyen a jelenlegi körülményeidhez, a fejlődési szakaszodhoz és az általad megtapasztalható valóság tartományhoz képest. Ez természetesen a világ bármilyen spirituális igazságának elképzelése előtt álló kihívás – ami mind relatív attól, ahonnan nézel és a világegyetemben és a Teremtésben lévő pozíciódtól.

Ezért az, ami ebben a valóságban igaz lehet, nem tartható igaznak a következő dimenzió valóságában, amit minden bizonnyal megtapasztalsz, amikor elhagyod ezt a világot. A vallási eszmékért való küzdelem és vitatkozás és háborúzás az ostobák küldetése, finoman szólva, és a valóságban egy teljes tragédia.

Azt gondolni, hogy a szentírások egyedül meg tudják mondani Isten Elméjét és Akaratát, az egy nagy alábecslés. Mert ezt magadban kell megtapasztalnod a Tudás szintjén.

A vallás egy intellektuális zsákutca felé vezető út, vagy a lélek felfedezése felé vezető út, és a lélek nagy szüksége, hogy beteljesítse a küldetését és sorsát a világban, az emberiség szolgálatában és a világ szolgálatában. Mindenki a világ szolgálatáért lett a világba küldve. De természetesen, ez a kezdeti és alapvető szándék elveszett és zavaros, megtekert és megrontott, ahhoz a világhoz vezetve, amit ma tapasztalsz.

Így felmerül a kérdés: Mi a lélek? Itt Mi meg fogunk adni egy olyan megértést, ami nagyon hasznos lesz, mindaddig, amíg emlékszel arra, hogy ez a megértés és minden megértés, amit Mi az örökkévaló dolgokról adunk, növekedni fog és változni fog, ahogy haladsz. Amit egy gyereknek mondasz a világról, nem az, amit egy felnőttnek mondasz. Amit egy gyermeknek mondasz Istenről, nem az, amit egy felnőttnek mondasz. Ezért az érettséged mértéke fogja valójában meghatározni a tudatosságodat és a megértésedet, különösen azon valóságokra való tekintettel, amelyek túlmutatnak ezen a világon és az élet ezen rövid szakaszán túl, amit életnek hívsz a világban.

A lélek valósága minden bizonnyal beleillik ebbe a kategoriába. Meg lett teremtve mielőtt a világba jöttél és létezni fog miután elhagyod a világot. Tehát a világi megértésed, amely rendkívül átmeneti, adva a világban lévő időd és tevékenységed korlátozását, csak egy bepillantást fog adni egy bizonyos perspektívából.

De a letisztultság itt mindig fontos, hogy megengedd az elmédnek, hogy kibővüljön és emlékeztessen téged, hogy aki vagy az nem az intellektusod, vagy az ötleteid tartománya, vagy az emlékeid, vagy a sérelmeid és így tovább. Ami a világban teremtve lett el fog múlni a világgal a tapasztalatodban, egy nagyon nagy mértékben.

Mi a lélek? A lélek az a részed, melyet Isten teremtett, ami állandó, és létezett ez előtt az élet előtt és ezen az életen túl is folytatódni fog.

Ekkor felmerül a kérdés: Mi a Tudás, amiről beszélsz? A Tudás a Lélek azon része, amely nem különült el Istentől, és így képes reagálni Isten Akaratára, Isten védelmére és Isten Bölcsességére, ahogy ez az egyéni életedre és körülményeidre vonatkozik, ebben a helyzetben, a világban való élésben.

Tehát lényegében a Lelked és a Tudás még nem ugyanaz a tapasztalatodban. A Lelked a te tapasztalatodban, a Különválás állapotában élve, az állandó identitásod része, amely különvált Istentől. De mivel nem tudsz teljesen különválni Istentől, az a részed, amely nem vált el Istentől képviseli számodra az üdvözítő kegyelmet.

Egyesítsd újra a lelket a Tudással és a lélek teljes, és a lélekben lévő Különválásnak vége. Más szavakkal, a lélek egy része mint egy különvált lény utazik az életen keresztül, nem tudva és félve szembenézni az igazi valóságával. A lélek azon része, amely soha nem hagyta el Istent, megy vele, de valami teljesen másra reagált és egy nagyon másfajta intelligencia.

A Különválás soha nem volt teljes, mert nem tudod magadat elválasztani a Forrásodtól. Annak ellenére, hogy ezt megpróbálod megtenni és nagymértékben befekteted magad ebbe az erőfeszítésbe, a végén ez nem tud sikeres lenni. Ezért minden lélek, végül idővel, talán egy nagyon távoli jövőben, újra fog egyesülni Istennel.

Abban a pillanatban, amikor a Különválás meg lett teremtve, az idő és tér teremtése előtt, a válasz meg lett adva. A válasz meg lett adva, mert nem tudtál elválni Istentől, és ez az ami meg fog menteni a végén. Nem számít, milyen a vallási hovatartozásod vagy a hitrendszered, függetlenül attól, hogy mi az időd, a kultúrád – még az sem számít melyik világban is létezel a világok Nagyobb Közösségében – ez a te megváltásod.

A Tudáson keresztül térsz vissza Istenhez, a Tudás a nagyszerűbb részed, amely soha nem különült el Istentől. Mi a Tudás kifejezést használjuk, mert a felismerés és tudás mélyreható megtapasztalási képességével kapcsolatos. Itt a Tudás nem az információk tömege vagy amit az egyetemen tanultál. Itt a Tudás nem a hit vagy filozófia vagy teológia rendszere. A benned lévő Szellem mozgása.

Tehát, amit Mi itt mondunk, hogy a Lelked meg van osztva. Ez az, ahol a Különválás megtörtént, látod. Ez nem olyan, mintha kirúgtak a Mennyből vagy megsértődve, dühösen elmentél Istentől: “A saját valóságomat fogom megalkotni!” Mint szerelmesek civakodnak, “Elmegyek egymagam! Nincs szükségem rád! Nélküled fogok élni! Elszigeteltségben leszek,” mint egyfajta rosszindulatú tevékenység, látod.

Természetesen, elszigetelődésbe vonulsz, és szenvedsz. Szétkapcsolódva a Forrásodtól most nincs biztonságod. Nincs állandósági érzeted. Nincs valódi kapcsolatról érzéked. Menedéket veszel a világban, mint egy egyén. Formát veszel fel. Kialakítasz egy intellektust, hogy navigáljon a világban mert ez egy annyira nehéz és kiszámíthatatlan hely. És ebből az elszigetelt, különvált és megtestesült pozícióból próbálod megérteni, hogy mi Isten.

Isten időszakosan Üzeneteket küldött a világba az emberiségnek nagy fordulópontoknál. Ezek a Kinyilatkoztatások fel lettek fogva az elmék és az elképzelések által, addig a pontig megváltoztatva és alkalmazva, és eltorzítva ahol tele vannak igazsággal és tudatlansággal. Ahhoz, hogy az utat megtaláld bennük, amit minden bizonnyal meg tudsz tenni, el kell választanod az igazságot a tudatlanságtól.

Nem tudod Istent megismerni az intellektusoddal. Nem azért lett teremtve, hogy magába foglaljon valami ilyen nagyszerűt. Mivel az intellektus csak más intellektusokat tud fontolóra venni. Csak olyan dolgokat tud fontolóra venni, amelyek bizonyos fokig olyanok mint maga, és Isten nem egy intellektus. Az emberek úgy gondolnak Istenre, mint egy személy vagy személyiség, de Isten nem egy személy vagy személyiség.

Kiterjedve a felfogóképességeden és koncepcióidon túl és a szabályokba foglalási kísérleteken és Isten korlátozásán, létezik Isten. Ez olyan, mintha egy hangya megpróbálná megérteni a naprendszer napját. Meg tudja tapasztalni a nap erejét, és ebből hasznot húzhat, hogy képes legyen élni a világban, amit te ismersz, de a megértés soha nem lesz teljes.

A Kinyilatkoztatások Istentől mindig is azért a célért voltak, hogy újra kapcsolatba hozzanak a mélyebb természeteddel így a Különválás javítható legyen és végül véget érjen benned. Mert nem térhetsz vissza az Ősi Otthonodba, a mennyei állapotodba, amíg ez a kijavítás meg nem történt. Isten nem tudja megszüntetni a Te Különválásodat, mert a Különválást nem Isten teremtette.

Isten a valóságot befolyásolja, nem azt, ami nem valóság. De Isten a világba küldte veled a Tudást. Ez mindenhova veled megy. Ily módon Istennek nem kell gondoskodnia az életedről és nem kell rád személy szerint figyelnie, mert a trillió világegyetemek Ura nem tud foglalkozni a te mindennapi ügyeiddel, vagy az elfoglaltságaiddal vagy a belső konfliktusaiddal. Azt gondolni, hogy Isten minden nap beszél hozzád, azzal Istent személyes szolgálóddá, az ügyinéző inasoddá teszed, mint egyfajta kisebb istenség, aki azzal van elfoglava, hogy te mit csinálsz.

Isten a Nagy Vonzerő, amely visszahív téged, Isten Követein keresztül hív téged, a világban ma élő igazi spirituális tanítókon keresztül hív téged, a nagy hagyományokon keresztül hív téged a felhalmozott hibáik és helytelen értelmezéseik ellenére.

Isten Tudást adott neked, hogy irányítson téged, megvédjen téged és elvezessen a nagyobb megvalósításaidhoz a világban. Ily módon Istennek nem kell valami másnak lennie, mint Isten. És neked együtt kell élned azzal a valósággal, hogy van egy nagyobb valóság benned – egy mélyebb lelkiismeret, egy alapvető etikai alap, amelyet nem lehet megtéveszteni, nem lehet megrontani és nem lehet önző célokra felhasználni.

Mert a Tudás nem az intellektusod eszköze. Végső soron az intellektusod eszköz a Tudás számára. De hogy ezt láthassuk, át kell váltanod az identitésérzetedet a létezésed egy sokkal állandóbb és mélyebb részéhez, hogy meglásd az értelmed egy nagyszerű kommunikációs eszköz. A Szellem szolgálatára van ott, nem a Szellem bebörtönzésére.

De ez a fordulat önmagadban, amely visszaad a Forrásodnak és az igazi természetednek olyasvalami aminek a legtöbb ember még nem vetette alá magát, még azok között sem, akik azt állítják, hogy vallásosak és vallási vezetők. Túlságosan rá vannak támaszkodva a hitükre és az ötleteikre, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy messzire mentek a nagy spirituális utazáson, melyet minden embernek meg kell tennie.

Nagy különbség van az írnok és aközött, aki az Isten Szellemével van megtöltve. Ne ítélj el másokat e tekintetben. Mindenki küzd ezzel valamilyen mértékben a saját önfelfedezésük különböző szintjein. Sokan még hozzá sem kezdtek. Egyesek a kezdeteknél küzdenek. Mások küzdenek és megpróbálják megtalálni az utat, ahogy felfelé haladnak ezen a nagy hegyen.

Az intellektuális éleselméjüség nem a Tudás ereje. A hallgatóid elbűvölése és lenyűgözése ékesszólással, vagy a történelem mély tanulmányozása nem képviseli a benned lévő Tudás nagyobb erejét. A Tudás beszélhet egy művelt elmén keresztül. Beszélhet egy kitárult értelmen keresztül. És ezeket a dolgokat meg fogja tenni annak megfelelően, hogy mi a helyénvaló az életre nézve. De ne keverd össze a kettőt, mint ahogy annyira sok ember ezt így teszi.

A lelked elveszett, de nem lehet teljesen elveszve, mert a Tudás révén Istenhez kötödik, azon a részedhez, amely soha nem hagyta el Istent. A Tudás, amely veled utazik minden pillanatban, minden nap minden helyzetben veled van, tanácsot ad neked és irányít téged.

De nem tudod érzni a tanácsát vagy követni az útmutatását, mert annyira el vagy veszve és elragadtatva a világ által és a saját belső fantázáid és félelmeid, a saját belső konfliktusaid, a megbocsáthatatlanságod, a sérelmeid, a hozzáállásod és a rögzített hiteid által. Olyan mintha egy cölöpkerítésen belül lennél a város közepén, a karjaid és a fejed be van zárva ebbe a cölöpkerítésbe, és nem tudsz kijönni és a városban lenni, mert be vagy ragadva oda. Ez a tövis koronád. Ez a te bebörtönzésed.

A világ ünnepli a ragyogó intellektusokat és művészi tehetségeket. Ünnepli az egyéni teljesítményeket. De nem ismeri a Tudás hatalmát és jelenlétét. Tiszteli a szentjeit, de csak akkor, amikor már meghaltak és elmentek, és már nem jelentenek társadalmi, politikai vagy vallási problémát.

De az emberek még mindig képesek inspirálni másokat, mert a Tudás bizonyos mértékig mozog rajtuk keresztül. A tudás mindenhol megtalálható. Az önzetlen adás demonstrációján keresztül, a bátorítás és inspiráció demonstrációján keresztül, az egyének jólétéhez, a nemzetek embereinek és az egész világ jólétéhez való számtalan hozzájárulási formájának a demonstrációján keresztül, ami számtalan és nyilvánvaló.

Olyan világban élsz, amely folyamatosan bizonyítja a Tudást, és olyan világban élsz, amely folyamatosan bizonyítja a Tudás megtagadását. Hova fogod helyezni a hangsúlyt?

Az, ami tagadja a Tudást, lényegében gonosz, mert tagadja az Isten Kegyelmét és Hatalmát. Isten nem büntet meg téged ezekért a dolgokért, de ez megtagadja tőled az Isten Kegyelmét és Erejét, és minden döntést, kényelmet és biztonságot, amit ez idővel vissza fog állítani számodra.

Az Istenhez való visszatérés nem csupán egy döntés, amit egy nap meghozol. Ez egy alapvető változás a szívben, amelyet sok helyzetben ki kell fejezni és bemutatni, ami sok döntési küszöböt eredményez. És ez az, amiért az előrelépés itt lépésről lépésre történik. Ez fokozatos.

Isten nem fogja hagyni, hogy közel legyél Istenhez, mert Isten azt akarja, hogy itt legyél. Az Angyalok nem fogják hagyni, hogy közel legyél hozzájuk, mert ha közel kerülsz hozzájuk, nem akarsz majd ebben a világban lenni az összes nehézségeivel, a megtört kapcsolataival, a problémás emberi kapcsolataival. Isten azt akarja, hogy fordítsd a tekintetedet a világ felé, de a Tudás erejével és jelenlétével, hogy vezessen téged.

Itt a Különválás lépésről lépésre, kicsit csökken. Az ereje elkezd elhalványulni. A befolyása csökkenni kezd és egy nagyobb erővel lesz helyettesítve, ami eredendő számodra és az összes ember számára, aki itt van.

A valódi jóság bárhol, bármilyen kultúra által felismerhető. Nem kell lefordítani a nyelvet. Nem kell a kultúrát minden dimenziójában megértened. Ehhez nem kell tudományosnak lenned. Ez egyszerűen egy cselekedet, ami egyetemes felismeréssel bír.

A világot a félelem irányítja – a veszteség félelme, a félelem, hogy az egyén elveszíti azt amilye van, a haláltól való félelem, a megtagadás félelme, a kiutasítás és elutasítás félelme. Ez az erő, ami  Különválás állapotában létezik. Ez olyasvalami, ami az Ősi Otthonodban nem ismert.

Az élet végén nem tudsz Istenhez visszatérni, mert nem állsz készen rá. Nem építetted ki a kapacitásodat megfelelően a kapcsolatra. Nem terjesztetted ki még a lelked tapasztalatát, hogy másokat is megfelelően belevegyél.

Tehát még akkor is, ha nagyon bölcs és fejlett ember leszel a világon, egy nagyobb feladat lesz adva számodra. Talán azok között leszel, akik szolgálják azokat, akik hátramaradtak. Talán máshova leszel küldve a világegyetemben, hogy a saját származásod és hosszú történeted szerint szolgálj.Ha az életedben a Tudás visszanyerésében bármilyen mértékű sikert elérsz, Isten nem fogja elvesztegetni ezt, mert az ajándékod hozzájárulás útján keresztül növekszik. A Tudás ereje hozzájárulás révén növekszik.Ez nem a testi élettől való menekülés kérdése. Ez a szolgálat kérdése sok, sok szinten, ami messze túlterjed még azon is, amit az elméd ebben a pillanatban be tud fogadni.

Mi a Pokol, minthogy vissza kell jönni ide és újra csinálni, vagy máshova kell menni, ahol élni még nehezebb? Azt gondolni, hogy a Mennybe vagy a Pokolba mész az Ítélet Napon az életed végén – ez kisgyerekeknek való vallás, akik semmit sem tudnak a Teremtésről és az Isten Tervéről. A sikereid nem lesznek elvesztegetve, hanem fel lesznek erősítve és kibővítve a különváltak szolgálatában, ami a fizikai világegyetemben az élet valóságát alkotja.

Tehát, ahogy itt látod a lelked, ahogy nő, nem csökken. Kibővül. Már nem egyetlen fénypont, ez most fényforrássá válik. Megtartja bizonyos sajátosságait, de a valósága és az identitása a fő kapcsolatai erősségén alapul. Mivel Isten a végső kapcsolatod, Istenre olyan kapcsolatok kialakításával készülsz fel, amelyek valódiak és hitelesek, és amelyek nagyobb célt szolgálnak az ideiglenes életedben a világban.

Ebben a tekintetben a Pokol mindig ideiglenes. Isten Akaratának célja, hogy visszaszerezze a Teremtés mindazon kis részét, amely levált és elvesztette magát más valóságokban.

A tragédia az időben van. Az időben szenvedsz. Az időben lehetőségeket veszítesz. Az időben elmulasztod a küldetésedet a világban. Az időben több szenvedést hozol létre mások számára és ennek eredményeként több szenvedést magad számára – súlyosbítva a problémád, elmélyítve a dilemmád, tovább sötétítve az elméd.

Bizonyára rosszabb Poklok is vannak, mint ez.Az emberiség figyelemre méltó a szenvedés mértékében, amit önmagának, mind egyénileg, mind kollektíven generál. Isten végül vissza fog szerezni téged, de a vég hozzú időre lehet innen, és te szenvedsz az időben. Elerőtlenedsz az időben.

A lelked nem tud újraegyesülni a Tudás visszaszerzése nélkül. Azon részednek, ami bölcs, vezetnie kell azt a részedet, ami bolond. Azon részednek, amely nem vált külön Istentől, vezetnie kell azt a részedet, amely még mindig azt hiszi, hogy Különválásban van Istentől.

Ily módon Istennek nem kell külön erőfeszítéseket tennie az üdvösségedért, mert a folyamat már folyamatban van. Istennek, sőt az Angyali Jelenlétnek sem kell, hogy a terapeutád, a tanácsadód vagy a személyes kísérőd, legyen. Az emberek megint csak úgy gondolják, hogy az Angyali Jelenlét olyan mint a szobalányuk, a személyes kísérőjük.Ez természetesen nevetséges.

A Láthatatlanoknak, az Angyali Jelenlétnek, amely esetenként tanácsot adhat neked, több ezer személyt kell felülnéznie. Nem fognak veled és az ostobaságoddal enyelegni. De reagálni fognak azokra a pillanatokra, amikor az elméd felkavarodik és nagyobb lehetőségek merülnek fel számodra.

A lelked ezután egyre nagyobb lesz, kiterjedtebb és befogadóbbá válik másokkal, ahogy előrelépsz, és ahogy előrehaladsz a spirituális fejlődésedben. Már nem csak magadért élsz. Másokért is élsz és az ő jólétükért. Talán ezek a mások csak a családodat foglalják magukba, de más embereket is magába foglalhat.Ez magában foglalhatja a kapcsolatok nagyobb panorámáit, a környező területeket és a közösségeket.Vannak olyan egyének is, akik alapvető kapcsolatuknak az emberiséget tekintik.De ez egy nagyon fejlett állapot, és csak bizonyos embereknek szól, akiknek a hozzájárulásának nagyon nagy arénában kell működnie.

A nagyobb célod a világban nem a te találmányod, és nem tudod a saját feltételeiddel elérni. Fel kell, hogy legyen fedve előtted, és hajlandónak kell lenned arra, hogy ez a kinyilatkoztatás megtörténjen és türelmesnek és alázatosnak lenni, hogy képes legyél ezt fokozatosan fogadni, mert nem tudsz egyszerre szembenézni vele.

Itt rájössz, hogy az elméd nem a nagyobb valóságod, bár megengedted, hogy uralkodj rajtad és irányítson téged, és nem megfelelő módon azonosultál vele. Ez még mindig a létezésed része a világban. Még mindig megkülönböztet téged sok féle képen.Ez még mindig a veleszületett tehetségeid útja, hogy kifejezhessék magukat a másokkal való kapcsolatban. De most egy nagyobb erőre hallgatsz.

Ez az erő belülről és kívültől jön. Üzeneteket tudnak küldeni az elmédbe az Angyali Jelenléten keresztül, de a legfontosabb, hogy a Tudás benned megerősíti ezeket a dolgokat.

A Tudás valójában a központi pont. Még nem is Isten. Koncentrálhatsz az elképzeléseidre Istenről vagy a hiteidre Istenről, de ez mi?

Megtapasztalhatod Istent önmagadban egy mélyebb kapcsolódáson keresztül, egy mélyebb kapcsolatban másokkal és egy mélyebb kapcsolatban a Láthatatlan Erőkkel a világegyetemben, amelyek az életed áramlatait igazán irányítják.

Az elméd olyan, mint a felszínen lévő óceán – viharos és kiszámíthatatlan, értelmetlen, a világ szelei által felvert, egy nap nyugodt, egy nap viharos. A felszínre nézel és nem veszel ki semmi értelmet belőle. Nincs egy megadott iránya, kivéve, ha látod, hogy árapályok irányítják, melyek égi erők által vannak irányítva a személyes tapasztalatod tartományán túl. De még ezen is túl, az óceánnak mélyebb áramlatai vannak, amelyek a világ vizeit a bolygón át mozgatják, és amelyet nagyobb erők irányítanak, mint a világ szélei.

Látod, az elmédet a világ szelei felverték. Boldog vagy. Szomorú vagy. Viharos vagy. Következetlen vagy. Értelmetlen dolgok miatt szenvedsz. Értelmetlen dolgokra törekszel. Konfliktusban állsz önmagaddal és más emberekkel. Nem tudod, hogy mit csinálsz és mit akarsz – mélyen zavarodott, mélyen ellentmondásos. Egy nagy zűrzavar ez. Gondolod, hogy ezt Isten fogja neked megoldani?

Isten csak elhúz ettől. És az út közben te feltakarítod a rendetlenséget. Áthídalod a magaddal és a másokkal való megnembocsátás szakadékát. Jóvátételeket teszel. Megváltoztatod a pályád. Megváltoztatod a viselkedésedet. Megváltoztatod az ötleteidet. Megváltoztatod még a magadról alkotott elképzeléseidet is.

Ha az emberek nem hajlandók ezt megtenni, akkor semmi sem történik. Lehetnek papok. Lehetnek kormányzók. Lehetnek elnökök. Lehetnek királyok. Kinyilatkoztathatnak bármit, de nem többek annál, amit magukon belül teremtettek. A Tudás nélkül ez semmi – egy lárma, egy üres gesztus, valaki sír a szélben, elfelejtett, jelentéktelen.

De az életed jelentős. Nem felejtettek el, és Isten újra szólt, hogy felfedje a lélek valódi természetét és megváltását. Ez a világ minden vallásának szívében van, de ami a szívben van elrejthető az által, ami az elmében van.

Sok embernek szüksége van erre a tisztázásra a hitvallásaikban és azoknak, akiknek nincs hithagyományuk. Mert az emberiség a nagy változásokkal szembesül, ami a világra jön – nagy nehézségek és nagy kihívások. Ezek a dolgok előhívhatják belőled az igazi ajándékaidat és a mélyebb természetedet, ha tudod, hogyan kell válaszolni rájuk. De aválaszadáshoz azonban fel kell ismerned őket, és fel kell készülnöd rájuk. Ehhez szükséged lesz a Teremtő segítségére, mert az emberiség tudatlan és felkészületlen.

Amikor elhagyod ezt a világot, a lelked különbözni fog attól, amit most gondolsz, hogy mi. Amikor előre haladsz, és az elméd kibővül, és a lélek kibővül, hogy fényforrássá váljék, egy egyedülálló fény helyett, a lélek meghatározása és lélek tapasztalata nagyon eltérő lesz.

Legyen ez a megértésed.

 

Share your experience

Your email address will not be published. Required fields are marked *